Piedra foly� partj�n �ltem �s s�rtam

„A Piedra foly� partj�n �ltem �s s�rtam” reg�ny f�h�se Pilar, a 28 �ves joghallgat� l�ny, aki hossz�, k�l�n t�lt�tt id� ut�n tal�lkozik �jra gyermekkori bar�tj�val, aki, m�g Pilar az iskolapadot koptatta �s igyekezett „norm�lis” �letet kialak�tani, bej�rta a vil�got, �s r�tal�lt Istenre, ill. Isten n�i arc�ra, aki megaj�nd�kozta bizonyos k�pess�gekkel.

Pilar a tal�lkoz�s hat�s�ra r��bred, eddigi �lete amennyire biztons�gos, annyira �res is volt. �gy h�t kock�ztat, s a fi�val tart �tj�n a Francia-Pireneusokba. K�zben nem csak �nmag�val kapcsolatosan tesz �j felfedez�seket, de kider�l az is, hogy a fi� szerelmes bel�, s Pilarban is szerelem �bred.

Ugyanakkor vall�sos �lm�nyekben is r�szes�l - j�rnak Lourdes-ban is, a katolikus szeml�letbe �tmentett Istenanya, azaz Sz�z M�ria egyik megjelen�si hely�n. A legk�l�nf�l�bb kalandokon mennek kereszt�l, a kor�ntsem egy�rtelm�en happy endig.

A k�nyvbor�t�ra azt �rt�k: „Pilar (...) szerelme vall�si elhivatotts�ga felett gy�zedelmeskedik”, �m ez szerintem csup�n egy �rtelmez�se a t�rt�netnek. Coelho azon �r�k k�z� tartozik, akiknek m�veit szem�lyre szabottan lehet (�s kell) �rtelmezni, mindenkinek m�st �s m�st mond, s�t, az is v�ltoztathat a befogad�son, hogy mely �letkorszakunkban olvassuk.

Tal�n az�rt is, mert b�r Coelho egyszer�en, t�m�ren fogalmaz (de sz�p nyelvezettel!), ugyanakkor mondanival�ja nagyon is bonyolult �s m�ly. Ami nem felt�tlen�l jelenti azt, hogy mindent ki is fejt - nagyon sokat b�z az olvas�ra, annak ellen�re, hogy szinte minden �r�s�nak van n�mi tanmese jellege.

P�ld�nak ok��rt a Nagy Anya, az �si Istenanya m�toszokba nem m�lyed bele, szinte csak jelzi (hogy pl. a Pireneusokban, Lourdes k�zel�ben egykoron istenn�-alakokat is im�d� kelt�k �ltek, stb.), ilyenkor az olvas� csak �rzi, hogy valami nagyon m�lyre veti pillant�s�t. Egy�bk�nt is igaz, hogy Coelho �r�sai t�bb s�kon is �rtelmezhet�ek.

Hiszen teljesen h�tk�znapi, „evil�gi” olvasatban is sokat adhatnak az embernek (nekem pl. nem kimondottan az j�tt le, hogy a l�ny legy�zi a fi� vall�si elhivatotts�g�t, sokkal ink�bb az, hogy minden �ldozattal j�r), ugyanakkor filozofikus-misztikus vonulata is van k�nyveinek, melyben t�bbek k�z�tt a gnosztikus filoz�fi�k hat�sa is igen er�sen �rz�dik. M�rpedig ez a ter�let, egyn�mely ezoterikus ill. tudom�nyos k�r�k�n k�v�l kev�ss� ismert.

Hogy maradjak a Nagy Anya p�ld�j�n�l, a kereszt�nys�gre �p�t�, nyugati civiliz�ci�nk sz�m�ra szinte �jdons�gk�nt hat, hogy Istennek van n�i arca, Uram bocs�’, Isten egyszersmind N� - holott a kereszt�nys�gn�l m�rhetetlen�l r�gebbi trad�ci�k, m�toszrendszerek is sz�lnak r�la. Ha �gy tetszik: Coelho is Istenr�l, Szeretetr�l besz�l, �m p�rsz�z �ve m�g meg�gette volna �t a spanyol inkviz�ci�.

�rdemes h�t nyitott sz�vvel �s elm�vel, odafigyelve olvasni Coelho m�veit. Nem meglep�, hogy deszakraliz�lt, szents�geit vesztett vil�gunkban a lelki �letet tov�bbra is szomjaz� emberek olyannyira szeretik a brazil �r� reg�nyeit, mert val�ban adnak valamit.

forr�s: www.ekultura.hu