Vci Mihly
2006.08.24. 15:24
Vci Mihly:
Svtnek napjaink, a forr sortzek, - valamit mindennap elmulasztunk. Robotolunk llekszakadva, jttevn, - s valamit minden tettben elmulasztunk. ldozdunk a szerelemben egy leten t, - s valamit minden cskban elmulasztunk.
Mert valami hinyzik minden lelsbl, - minden cskbl hinyzik valami. Hiba alkotjuk meg s vvunk rte naponta, - minden szerelembl hinyzik valami. Hiba vereksznk rte hallig: - ha mink is, - a boldogsgbl hinyzik valami.
Jllakhatsz fuldoklsig a gynyrkkel, - az letedbl hinyzik valami. Hiba vgysz az emberi teljessgre, - mert az emberbl hinyzik valami. Hiba remnykedsz a megvlt Egszben, - mert az Egszbl hinyzik valami.
A Mindensgbl hinyzik egy csillag, - a Mindensgbl hinyzik valami. A Vilgbl hinyzik a mi vilgunk, - a Vilgbl hinyzik valami.
Az gboltrl hinyzik egy sugr, - fellnk hinyzik valami. A Fldbl hinyzik egy talpalatnyi fld, - talpunk all hinyzik valami.
Pedig gy szlt az gret a mltbl: - ,,Valahol! Valamikor! Valami!'' Hittk a blcsek, hittk a hvk, - mita lnk, e hitetst hallani. De mr renk trt a tuds: - Valami nincs sehol! - s a mi dolgunk ezt bevallani, s keresni azt, amit mr nem szabad senkinek elmulasztani.
jra kell kezdeni mindent, - minden szt jra kimondani. jra kezdeni minden lelst, - minden szerelmet jra kibontani. jra kezdeni minden mvet s minden letet, - keznket mindenkinek jra odanyjtani.
jra kezdeni mindent e vilgon, - megteremteni, ami nincs sehol, de itt van mindnyjunkban mgis, bellnk srgetve dalol, jra hiteti, hogy eljn valami, valamikor, valahol...
|